A geotechnika trükkjei

Szakértők vitája a földalatti építkezés jövőjéről

A világ nagyvárosaiban egyre kevesebb hely áll rendelkezésre az építőmérnökök számára. Az infrastruktúra továbbfejlesztéséhez emiatt egyre inkább a földalatti építkezések kerülnek előtérbe. Az ilyen építkezéseknél a geotechnikusoké a főszerep, akik többek között arról gondoskodnak, hogy az épületek alatt történő munkálatok ne zavarják a város hétköznapjait.

Tavasztól kezdve számtalan város demonstrálja az építőmérnökök teljesítményét: hatalmas munkagödrök tarkítják a városképet, amelyek még a meglévő épületek alá is benyúlnak. Az alagútépítési projektek ezzel szemben észrevétlenül zajlanak, miközben a városi élet a zavartalanul folyik a felszínen.

Helmut Schweiger, a Grazi Műszaki Egyetem Talajmechanika tanszékének munkatársa szerint az infrastruktúra fejlesztése a sűrűn lakott területeken nagy kihívásokat teremt a geotechnikával szemben. Főként az olyan földalatti építmények, mint az aluljárók és a metróállomások veszélyeztethetik a már meglévő épületeket. A geotechnika feladata, hogy elhárítsa az ilyen veszélyeket. Helmut Schweiger a Grazi Műszaki Egyetem másik két geotechnikai tanszékének (Kőzetmechanika- és Alagútépítési Tanszék; Alkalmazott Földtudományi Tanszék) kollégáival együtt egy olyan konferenciát szervezett, amely a városon belüli infrastruktúra-fejlesztési tervekkel kapcsolatos különleges előírásokkal foglalkozott. A 23. Christian Veder Kollokviumon nagyjából 400 műszaki és gazdasági szakértő találkozott a Grazi Műszaki Egyetemen.

Ahhoz, hogy a földalatti építkezések ne okozzanak károkat a már meglévő épületekben, illetve hogy az új építmények alatt ne süllyedhessen meg a föld, különböző trükköket vetnek be. Ezek a trükkök általában olyan módszerek, amelyek részét képezik a modern építőipari vívmányoknak.

Schweiger példának egy nagynyomású vízsugarat alkalmazó eljárást hozott fel. Ennél a módszernél egy nagynyomású vízsugárral lyukat vágnak a földbe és cementszuszpenziót töltenek bele. Az így létrejövő cementoszlopok képesek felvenni az épület által okozott terhelés jelentős részét. Egy másik eljárás az úgynevezett eljegesítés: ennek során a föld pórusaiban található vizet fagyasztják meg. Az apró jégszemcsék először jégtömböket képeznek, majd egy összefüggő jégfal alakul ki.

Schweiger ezenkívül olyan numerikus szimulációkkal foglalkozik, amelyekkel a talaj alakváltozását lehet megbecsülni. A grazi kollokviumon többek között Bécs, Isztanbul, Lipcse és Sidney tervezett építkezései is bemutatásra kerülnek.

Mérnökbázis

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.