Icipicik azok a chipek, amelyek nagyszerű dolgokra képesek: például aneurizmásbetegek életét menthetik meg. Az orvostechnológiai eszközt jelenleg a Hamburg-harburgi Műszaki Egyetem (TUHH) és az Eppendorfi Egyetemi Klinika (UKE) eddigi egyik legnagyobb közös kutatása keretében fejlesztik. A Német Kutatási Minisztérium által 2,5 millió euróval finanszírozott interdiszciplináris projekt középpontjában, amelyben egyébként a Fraunhofer Társaság drezdai intézete, valamint középvállalkozások is részt vesznek, az aneurizmában és stroke-ban szenvedő betegek állnak.

Minden tizedik férfi – és a nők 2%-a – szenved a hasi főütőér tágulatában. Az aorta-aneurizma életveszélyes, mivel az aorta a tágulatban kiszakadhat, és ezt csak minden tizedik beteg éli túl. Az orvosi gyakorlatban kezelésként egy stentet – egy cső alakú implantátumot – vezetnek be a hasi főütőérbe ott, ahol a tipikus zsákszerű tágulat kialakult. Ez az implantátum úgy zárja le az aortát, hogy az aneurizma ne kapjon vérellátást. A problémát az okozza, hogy az esetek 40%-ában többnyire néhány év alatt szivárgások alakulnak ki. Így az aneurizma szétdurranhat, és vér kerül a hasüregbe.

Közös projektjük keretében a TUHH mérnökei és az UKE orvosai ezt a szervezetben ketyegő időzített bombát szeretnék hatástalanítani azáltal, hogy a stentet a nanoelektronika segítségével optimalizálják. Ez az implantátum 64, egyenként 0,25 mm2-nél nem nagyobb szenzort és egy csupán tízszer nagyobb áramkört tartalmaz, és létfontosságú ellenőrző funkciót vesz át. Méri ugyanis az aneurizmában fellépő nyomásviszonyokat, és egy mobil, gyufásskatulyánál nem nagyobb leolvasókészüléknek továbbítja az adatokat. Az orvosok és a betegek így bármikor, bárhol leolvashatják az adatokat.

A kutatás orvosi részét végző klinika vezetője szerint az újonnan kifejlesztett szenzor segítségével hamarosan mérni lehet majd az aneurizmában a vérnyomást. Ezáltal hamar fel lehet ismerni a szivárgásokat anélkül, hogy a betegeket rendszeres időközönként ultrahanggal vagy komputertomográfiával megvizsgálnák. Mindez nagy megkönnyebbülést jelent a betegeknek, hosszú távon pedig költségmegtakarítást is.

Emellett a stroke-os betegek gyógyításában is szeretnék alkalmazni a nanoelektronikát. Németországban évente közel 250000 ember kap szélütést. Csaknem kétharmaduk tartós sérüléseket szenved a stroke következményeként, amelyek munkájukban és magánéletükben is jelentősen korlátozzák őket. Nagyon gyakran a kéz károsodik, aminek következtében a betegek nem tudják kinyitni a markukat.

Az UKE idegkutatói és a TUHH mérnökei olyan rendszert szeretnének kifejleszteni, amely e betegek mindennapjait könnyíti meg. Egy olyan kis, hordozható készüléken dolgoznak, amely elektromos impulzusokat küld az idegeknek és az izmoknak, és lehetővé teszi például, hogy a marok kinyíljon. Ezeket az impulzusokat a test nem lebénult felének izommozgásai váltják ki.