Sugárvédelem a bélrendszerből

Újfajta hatóanyag, amely véd a sugárzás ellen

Amennyiben valaki rákbetegségben szenved, általában nem lehet elkerülni a sugárkezelést. A nagy energiasűrűségű sugárzás megöli a daganatokat feltéve, hogy még nem terjedtek el áttétek a szervezetben. A terápia azonban ezzel párhuzamosan komoly károkat okoz az emberi szervezetben is. A sugárzás ugyanis egészséges sejteket is elpusztít, így a csontvelő, a lép, illetve a gyomor- és a bélrendszer is sérülhet.

Lyudmila Burdelya, sejtbiológus és kollégái most egy lehetséges megoldást fejlesztettek ki erre a problémára. Ez egy olyan találmány, amelyet Burdelya kollégája, a rákkutató Richard Kolesnik áttörésként értékel ezen a területen. A fejlesztés ráadásul szép példa arra, hogy sejtroncsolások vizsgálata miként vezethet el értékes hatóanyagok kifejlesztéséhez.
 
A sugárkezelés általában nem közvetlenül pusztítja el az egészséges sejteket, hanem arra ösztönzi őket, hogy saját magukat tegyék tönkre. Előre programozott sejthalálnak, illetve apoptózisnak nevezik ezt a jelenséget, amelynek az a célja, hogy megakadályozza a sérült DNS-sel rendelkező sejtek elszaporodását az adott szöveten belül. Sok daganatra azonban nem hat ez a „vészprogram”, így ezek szabadon tudnak osztódni és burjánzani. Ezt a hatást egy „NF-KappaB” elnevezésű anyag aktiválásával tudják elérni. Számos rákkutató emiatt azt igyekszik elérni, hogy a daganatos sejtekben visszaszorítsák az „NF-KappaB” szintet, így kényszerítve a beteg sejteket az önpusztításra. Ezeket a gondolatokat Andrej Gudkov, a „Science” szakfolyóiratban (Vol. 320) megjelentetett tanulmány egyik társszerzője fejtette ki.

Elmondása szerint a kutatás során ők éppen ennek az ellenkezőjére koncentráltak: megpróbálnak segíteni az egészséges sejteknek túlélni a nagy sugárdózisokat. Ezen cél eléréséhez Burdelya és Gudkov egy fehérjét vettek kezelésbe, amelynek segítségével például szimbiózisos baktériumok kapcsolódnak a gyomor- és bélrendszerhez. Korábbi tanulmányok igazolták, hogy ezek a baktériumok így hozzájárulnak az „NF-KappaB” aktiválásához. Ez a fehérje a baktériumok ostorának képezi fontos pillérét, innen a „Flagellin” elnevezés. Az amerikai kutatóknak ezután már csak azokat a részeket kellett eltávolítaniuk a fehérjéről, amelyek immunológiai problémákat okozhatnak bizonyos szervekben.

Az állatkísérletek azt mutatták, hogy az így létrehozott anyag igen hatásos a nem kívánt sejthalál ellen. Burdelya és kollégái a hatóanyagot egereknek injekciózták be, majd az állatokat halálos sugárdózisnak tették ki. A módosított fehérjével kezelt állatok 87 százaléka túlélte a sugárzást. Ugyanígy a rhesusmajmok esetében is jelentős volt a hatás: a halálos sugárzást negyven nappal túlélő állatok száma 25-ről 64 százalékra növekedett.

A kísérletek azt a reményt sugallják, hogy a jövőben a hatóanyagot sikeresen lehet majd alkalmazni rákkal kapcsolatos terápiák, illetve radioaktív sugárzás esetén.  A rákbeteg páciensekkel kapcsolatos kísérletek már ebben az évben elkezdődnek.

Mérnökbázis

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.