Védő munkaruházat viselése a tűzoltók és a hegesztőmunkások esetében vagy a vegyi laboratóriumokban manapság magától értetődő. Azonban annak ellenére, hogy a lézer mint ipari és kutatási eszköz rendkívül széles körben elterjedt, máig nincs megfelelő védőruházata a használóinak. Az erős lézersugarak jelentette veszélyeztetettség szempontjából kizárólag a szemre vonatkozóan határoztak meg pontos védelmi osztályokat, és a megfelelően minősített védőeszközöket tekintve, csak védőszemüvegek kaphatók.  

Különösen a kézi vezérlésű lézeres rendszerek fokozódó elterjedése, amelyeket például a lézeres anyagmegmunkálás során vágáshoz és hegesztéshez használnak, teszi egyre sürgetőbbé a bőr megfelelő védelmét is. A munkás ugyanis a megmunkálandó anyag és az – esetenként nagy teljesítményű – lézersugarak közötti kölcsönhatási zóna közvetlen közelében tartózkodik. Kedvezőtlen körülmények között, például ha erősen tükröződő felületek elterelik, a lézersugarak hirtelen irányt változtathatnak, és ha közvetlenül érik a bőrt, súlyos égési sérüléseket okozhatnak. A közeli infravörös lézersugárzás ráadásul viszonylag mélyen hatol a bőrbe és az alatta lévő szövetekbe, és károsítja az ereket és más szöveteket.

PROSYS-Laser elnevezésű uniós projekt keretében kifejlesztett védőruházat esetében két elvet követtek. A kutatók által tervezett passzív rendszer többrétegű technikai textilekből áll. A legfelső rétegről a sugarakat egy speciális bevonat a lehető legjobban és szórva veri vissza. Az ennek ellenére behatoló sugarakat a középső réteg anyaga nagy felületre oszlatja szét. A rövid ideig nem káros maradékhő, áthatolva az újabb akadályt jelentő belső rétegen, a bőrt éri és fájdalomérzetet okoz.

A védő hatást még jelentősen fokozza az aktív rendszer, amely a textilrétegekbe beágyazott érzékelőkből áll. Ezek a sugárzás hatására bekövetkező károsítás esetén kevesebb mint 100 ms alatt elektromos jelet küldenek a lézernek, amely ezt követően automatikusan lekapcsol. A ruha viselőjének korlátlan mozgását az adó és a lézer biztonsági áramköre közötti, vezeték nélküli, rádiójeles kommunikáció biztosítja. Mivel a lézersugárzás teljes lekapcsolásához legalább 80 ms-ra van szükség, ésszerű az aktív érzékelők és az alapvető passzív védelem kombinációja, amely legalább 20 MW/m2 teljesítménysűrűségű sugárzás elleni védelmet tesz lehetővé.  

A három kutatóintézetből, kilenc kis- és középvállalkozásból és egy nagyobb vállalatból álló nemzetközi konzorcium már kifejlesztette a védőruházat prototípusait, amelyeket idén több kiállításon is bemutattak (többek között a Hannover Messe-n és a LASER World of Photonics-on). Tervezik azt is, hogy a termékeket a közeljövőben piacra dobják.

További fejlesztésre a jövőben mindenekelőtt az aktív rendszerek terén van szükség, ahol nagyobb robusztusságot és rugalmasságot szeretnének elérni a jelentős védőhatás mellett. Emellett az iparban történő gyakorlati teszteléstől fontos információkat várnak arra vonatkozóan, hogyan lehetne javítani a védőruházat ergonómiáját és kényelmét annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen az elfogadottsága viselői körében; például a textilek súlyának csökkentésén és a kesztyűk jó tapintási tulajdonságán van a hangsúly.   

Mérnökbázis.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://mernokbazis.blog.hu/api/trackback/id/tr715395831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása